Rendezvény terem

Hozzászólások száma : 7251 Join date : 2010. Aug. 09.

Link a képhez: http://chestofbooks.com/home-improvement/furniture/Colonial-Furniture-America/images/Dining-Hall-Christ-Church-Oxford.jpg

A rendezvény terem látott már szebb napokat is. Poros, koszos asztalok és székek, gyenge fény és minden igényességet mellőző zene szól. Mindennek tetejében az asztalokon kenyér és víz várja a vendégeket, az is korlátozott mennyiségben. Mindent egybevéve hangulatilag nem a legfeldobottabb hely a világon.

Hozzászólások száma : 7 Join date : 2010. Aug. 11.

*Lassan megérkezik a terembe, dísztalárt húzott fel magára, haját a tarkóján kontyba fogta. Érdeklődve néz körül, jó páran vannak már itt, de a tanárok közül még nem nagyon. Leül a kara asztalához, és szemeit végigjáratja a termen.*
~Hm, érdekes.~
*Csak ennyi a reakciója, majd hátradől a széken és vár, hogy elkezdődjön az év, ezzel pedig a tanulás. Medálját birizgálja, kicsit izgatott, de mégse annyira, hogy nagyon feltűnő legyen.*

Tárgy: Re: Rendezvény terem 2010-09-04, 18:16

* Egész nap csak az évnyitó bálra készülődik. Hosszasan fekszik a kádban, szobatársai nagy dühére, majd megmossa a haját és megtörölközik. magára veszi ruháját, feltesz egy sminket, haját kiengedve hagyja, csupán begöndöríti. Aztán amikor eljön az idő, lesétál a rendezvényteremhez. Elég nagy sokk éri: a terem csupán csak egy egyszerű, szürke nagyterem. Szemei elkerekednek, de nem igazán foglalkozik vele, inkább leül az Anubiszosok közé és elvegyül. ruhája egy hosszú, fehér ruha, fekete tüllel díszítve, hajába pedig egy fekete-fehér díszt rakott. Végignéz a termen, és látja, hogy senkinek nem tetszik a jelen állapot. Hát igen, ő is nagyban fintorog...*

Tárgy: Re: Rendezvény terem 2010-09-04, 18:25

* Nem sokat készülődök a bálra, pár perc alatt kész vagyok, utána pedig a klubhelyiségben rögtön össze is futok Rafael-al. Igen, mindig jól tudott időzíteni. Egy egyszerű, mályva színű ruhát vettem fel, egy ezüstös magassarkúval. Hajamat hátra, egy egyszerű kontyba fogtam. Nem akartam most annyira kitenni magamárt, hiszen ez csak egy évnyitó. Egy üdvözlőcsókot nyom ajkaimra, majd elindulunk a bálterembe. Nem vagyok elragadtatva tőle, hiszen talán túlontúl egyszerű, de lehet, hogy ez csak az én véleményem, így nem nyilvánítom ki. Inkább csendben ülök, és hallgatom Raf-ot. *

Hozzászólások száma : 41 Join date : 2010. Aug. 12.

* Elérkezik ez a nap is. Ha nem nézzük, hogy ezzel elkezdődik a tanulás is akkor mindenképpen 5 csillagos napnak tekintem. Szeretem a partikat, már pedig akármennyire is évnyitó ez, valami kis összecsörrenés biztos lesz utána. Ha nem akkor majd gondoskodok róla, hogy legyen.
Azt mondták, hogy elegánsan kell megjelenni. Hogy őszinte legyek ez egyáltalán sem az én asztalom. Inkább vagyok a vad, laza stílusú mint a tütükkel teli fidres-fodros lány. De azért most úgy érzem, hogy megembereltem magam. Legalább is ezt látom amikor a tükörbe nézek.
Nehéz típus vagyok, hófehér bőr , vöröses-pirosas haj. Anyám azonnal tudná, hogy mit is kell felvennem, de ő most nincs itt hála az égnek, bár jelen esetben jól jönne a jelenléte. A ruha ami rajtam van, kimondottan elegáns , főleg a piros cipővel ami megy a hajamhoz, amit hagyom hogy lágy hullámokban omoljon a vállamra. Egy kis piros rúzst is feldobtam meg egy halvány sminket és kész. Kiegészítőket is aggattam magamra, meg felkaptam egy ksi fekete táskát és irány a rendezvény szint.
Csalódás. Az egész terem egy nagy csalódás. Tompa színek, tiszta gáz az egész. Gyorsan megkeresem Anubiszos társaimat és osztom a véleményüket. A tekintetem megakad egy ismerős arcon.*
- Szia Polina !
* köszönök a lánynak és úgy döntök ha nem bánja csatlakozok hozzá.*

Tárgy: Re: Rendezvény terem 2010-09-04, 18:32

Már kemény fél órája készülődőm az évnyitóra. Az év legfontosabb eseménye meg ilyenek. Erre fel kell készülni. Szép ruha, smink, jó modor. Ebből a szép ruha meg a smink stimmel. A jó modoron még alakítani kell. Talán 10-20 év múlva már jó lesz.
Nézem magam a tükörben. Elég jól nézek ki, mégis fintorgok. Nem szeretem a kiöltözős eseményeket. Otthon egy csomóra el kellett járnom, ha akartam, ha nem. Többnyire nem akartam. Halál unalmas bálok és koktél partik, ahol az ember lánya nem tud egy normálisat enni, illedelmesen kell viselkedni, vagyis gyereknek kuss, és ülj a sarokban egyenes háttal, csak akkor beszélj, ha kérdeznek. Mindezek mellé fidres-fodros ruhákat adnak rád, mert az olyan cuki, és naná, hogy rózsaszínűt. El tudtok engem képzelni rózsaszínben? Hányadék. Ilyen alkalmakkor meg tuti van fotós, hogy a szégyened megörökítsék és a társasági rovatban viszont lássad magad. Én miért nem kaphattam sohasem tradicionális kínai ruhát? Hát azért nem, mert soha nem voltam elég jó, kedves és udvarias. És mert félig angol vagyok. Mintha az én hibám lenne.
Most, hogy elkészültem és az öt perces önsajnálat órámnak is vége indulhatok az évnyitóra. A hajammal nem kezdtem semmit sem. Megfésültem és kész. Jó az úgy, ahogy van. A lényeg úgy is az, ami rajtam van. Ruhám fekete. Többet nem veszek fel rózsaszínű cuccot, még akkor sem, ha csak így menthetem meg a világot. A felső része V kivágású, előnyös dekoltázst biztosít a viselőjének. A szoknya része elöl miniszoknya jellegű, hátul a földig ér. Így legalább nem kell a kezemben fognom a ruhát, ha lépni akarok és még a harisnyám meg a cipőm is látszik. Magassarkú szandálban billegek be a teremben. Szemmel felmérem a terepet és Nastiát keresem. Nem tudom, merre lehet. Egész nap nem láttam, pedig egy szobában vagyunk. Még nincs itt. Viszont megpillantom két kartársamat, akikkel még nem találkoztam. Nem mintha találkoztam volna eggyel is. Odasétálok az asztalhoz és leülök a közelükben. Udvariaskodjunk egy kicsit.
- Sziasztok! Én Maya vagyok és első éves. És ti?

Hozzászólások száma : 15 Join date : 2010. Aug. 29.

Na puff neki, már megint késésben vagyok. Mázli, hogy Maya nélkülem ment, mert ha rám vár, én mostanra halott lennék. Persze csakis én tehetek a dologról, hiszen én választottam ezt a ruhát ami… iszonyat szűk! Lassan kezdem átérezni, hogy milyen lehet egy kötözött sonkának, még ha olyan sovány is mint én. A fekete ruha, ami remélhetőleg eléggé egyedi lesz és senkinek nem lesz hasonló – már miért lenne hasonló, mikor én terveztettem – nagyot fog ütni. Remélem, megéri azt a pénzt, amit anyámék leperkáltak a tervezőnek és a szabásznak… Már az is vicces, hogy anyám jött el velem a tervezőhöz és képes volt zokszó nélkül megengedni és kifizetni a ruhát… Más normális szülők sikítva rohantak volna el a ruha láttán, de nem az én anyám. Felőle akár egy szál tangában is feszíthetnék az utca közepén kánkánt táncolva. Ő még azt is „cukinak” találná. És akkor mások még csodálkoznak, hogy sikerültem így félre? Megmondom én, hosszú évek kifinomult szülői túlkapásai miatt lettem ennyire… zakkant? A zakkant nem a legjobb szó, talán a különleges… ez sem az igazi. Na de mindegy is. Végre befejeztem a készülődést, föltettem a sötét sminket, összeborzoltam a hajam amennyire csak lehetett és már szaladtam is. Vagyis tipegtem, mert a ruha nem igazán engedi a futást jelen esetben. Az már más tészta, hogy egy tíz centis magas sarkúban inkább ne szaladjon az ember… Szóval végig „száguldozom” a teremig. Ami valahol a nem is tudom, hol van!
- Basszus… - nyögök föl, majd megpróbálok a többi ember után sietni és már itt is vagyok! És… megint elkéstem. Ciki vagy sem lazára veszem a figurát és besétálok. Hála a cipőnek simán körbelátok, így hamar észreveszem Mayát. Aki látom már megint hozza a formáját. Az én fekete habcsók barátnőm… Erőt veszek magamon és elindulok felé… jük. Látom beújított pár ismerőst…
- Noka… - köszönök rájuk, majd kapcsolok, hogy valószínűleg csak Maya érti mit hadoválok itt oroszul. – Vagyis sziasztok…

Hozzászólások száma : 5 Join date : 2010. Aug. 11.

* Az ágyamon fekszek , háton és a plafont bámulom. Készülni kéne. De mire is ? Ja..Évnyitó . Már megint . Teljesen felesleges. Tudjuk, hogy kezdődik a tanév. Akkor hát minek ez a nagy felhajtás ?! Érthetetlen. Erőt veszek magamon és felülök az ágyban. Az asztalom fiókjából előveszem a kis üvegcsét és szórakozottan forgatom, és nézegetem benne a pirulákat. Muszáj bevennem egyet, hogy élvezzem valamelyest ezt az egészet. Nem állok ellen a kísértésnek. Hamm.
Az öltönyöm már kikészítve vár az egyik széken. A hajamat beállítom és mivel nyakkendőt kötni nem tudok ezért csak felrakom, majd úgy is felajánlkozik valamelyik hölgyike ,hogy segítsen. Ahogy kilépek a klubhelyiségbe, azonnal megakad a szemem egy lányon. Hogy pontosítsak A Lányon. Gyönyörű mint mindig.*
- Usted es hermoso °! * Nyomok csókot az ajkaira.* - Mellesleg megköszönném ha segítenél.
*Mutatok a nyakkendőre. Majd ha készen vagyunk teljesen, karon fogom és elindulunk lefele. A kis pirula már kezd dolgozni. Olyan mesés minden. Mintha egy tündérmesében lennék. Még a szürke terem is káprázatosnak tűnik..*
- Milyen szép ! * Suttogom Chiquitának.* - Téged meg mintha reflektorfény követne. Maradj végig mellettem ! Aki úgy néz rád azt azonnal kinyírom.*

Tárgy: Re: Rendezvény terem 2010-09-04, 18:43

Megszokott öltözetében jelenik meg a rendezvény terem ajtajában, kezében egy öreg könyvvel és úgy sétál végig a termen, hogy fel sem nézz belőle. Az igazat megvallva ezek a formaiságok sohasem érdekelték, most sincs másképp. Az istenért tanítani jöttek ide, nem ünnepelni. A tanári asztalig meg sem áll, ott is addig nézz fel a könyvből, amíg meg nem keresi szemével a bal szélső széket magának. Odalép, leül és némán olvass tovább.

Hozzászólások száma : 12 Join date : 2010. Aug. 12.

* Lakosztályomban készülődöm első itteni évnyitó ünnepségemre. Fő az első benyomás. Mindig ezt tartottam a legfőbb dolognak. Így hát kellemes rózsás fürdőt veszek mielőtt elkezdenék készülődni. Lenyugtat és feltölt energiával egyben. Mindig is szerettem kényeztetni magam. Miután végzek a fürdéssel, felkapok egy selyemköntöst és a ruhásszekrényemhez libbenek. Kitárom a díszes ajtót és láthatóvá válnak egyedi ruhadarabjaim, amik igen hatalmas számnak örvendhetnek. Ujjaimat végigfuttatom a finom anyagokon, majd megállok egy vörös darabnál. Előveszem és elégedetten nézek végig rajta. Tökéletes lesz. Mintha rám öntötték volna.. Kiemeli nőies vonásaimat , és halvány bőrömön jól mutat. Vörös rúzst kenek ajkaimra és szememet kihúzom feketével. Majd egy kis ezüst szemhájpúderrel fűszerezem meg az egészet. Ezüst karkötőket aggatok magamra, de a medálom nem kerül le rólam. Attól sosem válnék meg. Finom parfümömet magamra fújom. Vörös körmeimmel megérintem a medált, hogy egy kis erőt merítsek, majd elhagyom a szobám.
A terem szürke, poros. Undorító. Egyetlen bólintással méltatom a diákokat, és azonnal a tanári asztal felé veszem az irányt. Egyetlen kollégámat pillantom meg. Fogalmam sincs ki ő.*
- Üdvözletem. Chloé le Gensch .
* Köszöntöm, majd ha bemutatkozik azt megvárom, ha nem akkor csak szimplán helyet foglalok az egyik szabad helyen és szórakozottan játszogatok a karkötőimmel.*

Tárgy: Re: Rendezvény terem 2010-09-04, 19:01

Az olvasás élményét a szörnyű zenének becézett zajon és a diákok zsibongásán felül még egy kolléga bemutatkozási igénye is megzavarja, így végül becsapja a könyvet és félretolja, majd unott arccal a hölgyre pillant és bólint egyet.
- Alexander Rocketfort, szolgálatára.
Most, hogy már nincs elfoglalva a könyvével vet egy pillantást a diákokra. Ha azt hitte eddig, hogy idegesítőek a diákok, hát most még inkább igazat adott magának. Megannyi magát órákon át zsúrozó és festegető, drágábbnál-drágább ruhákba bújt lány és megannyi öltönybe bújt, az iskolát bulinak tekintő fiú.
"Fantasztikus, és én még azt hittem a terem lesz itt a legkellemetlenebb..."

Tárgy: Re: Rendezvény terem 2010-09-04, 19:21

Úgy nézem, arra várhatok, hogy itt valaki is leereszkedjen szerény személyemhez és bemutatkozzon. És még azt hittem Nastia szokott néha sznob lenni. Arról meg végképp nem volt szó, hogy megint egy elit iskolában találjuk magunkat sok sznob között. Ha ez igaz, én hazamegyek. Megmondtam, nincs több elit iskola. Nem és kész. Bár a termet nézve, nem hinném, hogy ott lennénk. Elég lepusztult. Finoman szólva. Nem vagyok egy kényeskedő alkat, de nem akarom, hogy a ruhám tönkremenjen. Kivételes alkalmak egyike, hogy tetszik a kiöltözős ruhám. Ha jobban belegondolok még soha sem volt ilyen. Szóval ez nagy szó. Le is kellett porolnom a székem mielőtt leültem.
Végre megérkezett Nastia. Nagyon jól néz ki. Mint egy sonkatekercs. Csak kár, hogy nem kövér, mert akkor lenne az igazi.
- Szia! – Fordulok felé és mindenki másnak hátat fordítok. - Hát téged is látni? Már azt hittem, elfelejtetted ezt a népünnepélyt és nem is jössz. Ki is nyírtalak volna. Hol voltál egész nap?
Miközben kérdéseimmel és fenyegetésemmel bombázom, egyre többen leszünk a teremben. Sőt még két tanárral is bővültünk. Az egyik elég… hogy is mondjam… érdekes lény. Az egy dolog, hogy nem öltözött fel rendesen, tőlünk meg elvárják, hogy díszmagyarba vágjuk magunkat. Megértem a kiöltözés elleni ellenszenvét, sőt még dicsérem is. Viszont azt nem mondanám, hogy kellemes ránézni. Inkább… ööö… mi is a jó szó erre? Ijesztő, ez az. Ezt a szót kerestem.
- Te, ugye az a remetének öltözött fazon nem fog minket tanítani?

Hozzászólások száma : 15 Join date : 2010. Aug. 29.

Odaérve nem sokat reagálnak rám a többiek, de ő tudják. Eggyel több vagy kevesebb ember azon a bizonyos fekete listán már nem számít. Na persze nem leszek velük túl gonosz… de számíthatnak néhány egérre vagy hasonlóra a táskájukban. Szegény Maya. Még mindig nem tanulta meg, hogy idegenekkel nem jó közösködni, mert ha túl kedves vagy hozzájuk, akkor általában pofára esel. Na de semmi vész! Itt vagyok én neki. Mire menne nélkülem. Már éppen le akarnék ülni, mikor észreveszem, hogy a széken még a tavalyik évnyitóról megmaradt kaja is ott van.
- Fúj… - nyögök föl elfintorodva. A kosz egy dolog, de a higiéniának ilyetén hiánya már vérlázító. Egy laza mozdulattal kicserélem a széket egy másikra. Persze ha valaki beleül, az nem az én hibám. Tanulság, mindenki nézze meg a székét leülés előtt. Amúgy meg ez az egész terem egy lepratelep. A kajáról nem is beszélve… ennél még elzáráson is jobb volt a kaja. Pedig az durva volt. Bezártak minket az alagsorba két napra. Kemény két nap volt, de aki bezárt rosszabbul járt. Szegény nőnek eltűnt a macskája… Mielőtt félreérthető lennék, csak szólok. A cica jó helyre került, egy szerető családhoz, akiknek volt egy kislányuk. Ha őszinte akarok lenni a macska csakis jól járt… Inkább egy cuki kislány, mint egy virsli ujjú öregasszony. Közben Maya megállíthatatlanul nyomja a szöveget, én meg csak bólogatok és a többi…
- Lementem sétálni… nem tűröm jól a bezártságot. Körbenéztem hátha találok valami jó kis elfoglaltságot, de semmi… Nincs ihletem! – panaszkodok, éppen mikor beállít két tanárnak kinéző egyén. Legalábbis a nő tanár lehet, bár abból is elég érdekes… Mintha eltévesztette volna a helyét és a színpadra készülne. Végül is mindegy, inkább egy ilyen, mint egy olyan, mint az a másik…
A férfi az egészen más. Őt maximum valami gondnoknak nézném… Eléggé ocsmány göncei vannak, a külső megjelenésről már nem is beszélve. Amúgy meg mi ez a nagy könyve mászás? Tuti valamit rejtegetni akar vele. Lehet akkora az orra mint egy ház, és így leplezi. Maya értelmesé kérdésére vállat vonok.
- Én remélem tanítani fog… akkor meglesz a következő áldozatom… - mielőtt barátnőm félreérti, nem rámászni akarok a pasira, csak kikészíteni. – Nyugi, csak ki akarom idegelni. Tudod régi szokás… nehéz őket elengedni

Hozzászólások száma : 7251 Join date : 2010. Aug. 09.

*Megcsináltam Linn haját és sminkjét meg a magamat és elindultunk szépen. Ahogy mentünk úgy nevetgéltünk, hogy milyen jó buli lesz meg ilyesmi mi. Már várom a termet. Kíváncsi vagyok milyen szép és színpompás lett meg hasonlok na meg a zenére. Erre tényleg nagyon kíváncsi vagyok. A hajamat kiengedve hagytam csak tettem bele pár csatot meg mostam és kifésültem. A smink egy fekete ám, de szolid smink lett. A ruhám ezüst színű. Linnek a sminkje szintén fekete lett és a haját szinte kiengedve hagytam, de neki sokkal díszesebben csináltam meg pár tincsből csigákat formáztam és azokat tűztem fel elég szép lett. Igyekeztem. Szóval elég pofás lett minden. És belépünk a terembe. Na ne. Most ez ügye nem komoly? De igen úgy látom nagyon is komoly. Te szent isten. Hogy néz ez ki? És miért nincsen feldíszítve és és mi ez a romhalmaz? Atya úr isten. Hiszen ez borzalmasan néz ki. Rá nézek Linnre és csak megyünk tovább az asztalok között. Jesszusom ez borzalmas. Minden poros és szürke és piszkos és szent isten, hogy néz ki. Jól van ez borzalmas. Mi meg itt parádézunk szép ruhában ebben a romhalmazban amit elvileg rendezvény teremnek hívnak. Szégyen és gyalázat. De tényleg komolyan az. Jól van hát azért kezdjük el. Linnek már előre megmondtam, hogy jöjjön fel velem a pódiumra. Szóval hát fel lépek a pódiumra Linn pedig mellém. Jesszusom ügye ez nem fog leszakadni? Remélem nem. Mert nem nagyon vagyok benne biztos, hogy ez stabil na mindegy. Kezdjük ezt a beszédet.*
-Mindenkit szeretettel köszöntök a Destiny iskola évnyitó ünnepségén. Nem szeretnék senkit egekbe untatni beszéddel szóval nem lesz hosszú ígérem. Az iskola mint tudjátok 10 éves bezárás után újra megnyílt és a szünet után ez az első tanév mely itt kezdődik meg. Azt is tudjátok, hogy Egyiptomba ez az egyetlen varázsló iskolája így remélem büszkék vagytok, hogy ide jártok. Évfolyamonként különböző összegű pontokkal lehet tovább jutni a másik évfolyamba. A pontokat dolgozatoknál,felelésnél és az óra munkán lehet megszerezni. Ha a pontok meg vannak akkor évfolyamot lehet lépni, de ha nincsen meg és kevés hiányzik akkor abból a tantárgyból amiből a legkevesebb pontja van egy vizsgát kell írnia a diáknak és ha így megfelelő lesz a pontok összege akkro a diák át ment a vizsgán. Remélem ez mindenki számára érthető. Egy páran a tanárokat már ismeritek és mindenki ismeri már a házvezetőjét. Remélem, hogy mindenki eléget lesz az iskolával. Tanáraitok mindent meg tesznek majd annak érdekében, hogy a lehető legjobb fokú oktatást kapjátok. Akkor elszeretném mondani a tanáraitokat. Bűbájtan és átváltozástan: Alexander Rocketfort, Gyógynövénytan: April Kathleen Farrell, Asztrál-mentál tanár és a színjátszás szakkör vezetője: Chloé Le Gensch, Zenemágia: Mayra N.K. Vaijayantimala, Sötété varázslatok kivédése: Zaina Widad, Önvédelem szakkör: Peter Grac, Elemi mágia: Isabella Swakori, Básztet kar vezetője: Ankasa Nofertari, Anubisz karvezetője: Charlaine Tiquet, Igazgató, bájitaltan és az Ámon kar vezetője: Linn Wilson, Pszichológia és emberismerettan és igazgató valamint az Ízisz kar vezetője: Aria Cantara Wilson. Ennyi lenne. De ha már itt vagyunk akkro nem ártana egy kicsit fel dobni a helyet nem de gyerekek?
*Lépek le a pódiumról és kezdek el lépkedni az asztalok között.*
-Szerintem rá férne. Kérem Mayra egy kis életet ha vinne a zenébe.
*Kérem meg majd a diákokra nézek.*
-A termet is felkénne dobni egy kicsit nem,de? Akinek van kedve az tegye is meg. Mindenki adjon bele mindent. a nagyokat megkérem segítsenek az elsősöknek a varázslásban.

Tárgy: Re: Rendezvény terem 2010-09-04, 19:49

Miután az igazgatóhölgy befejezi a kiselőadást és segítséget kér a tanároktól is, magára véve a dolgot feláll és előrelép néhány lépést majd alaposan végignézz a termen. Fel emeli a jobb kezét és a magasba nézz, közben halkan szavakat mormol. A plafon hirtelen megremeg és elkezd a vakolat lehullani a diákságra. Az igazi varázslat azonban ekkor lesz érezhető. A vakolat darabkák, lehullásuk közepette virágszirmokká válnak és úgy terítik be az ifjúságot. A plafon pedig, ahonnan a darabkák lehullottak sokkal színpompásabb immáron a romlott darabjai nélkül. Ugyanez a folyamat végigmegy a falakon is.

Hozzászólások száma : 1 Join date : 2010. Aug. 24.

* Cigimet elnyomom, egyre többen mennek a rendezvény szint felé. Nem nagyon van kedvem erre az egészre,inkább kívülállóként nézném végig. De hát nincs mit tenni... Annyira ki sem öltöztem. Minek !? Házvezetőnénitől már így is kaptam pár lecseszést, szóval nem rengetne meg egy újabb. Fekete farmer, meg egy fekete ing van rajtam. Nekem ez az elegáns, bár ahogy a többieket nézem nekik nem ez.
A hajamat oldalra belőttem, meg még dobok is egyet rajta mielőtt belépnék a terembe. Elkéstem, de kit érdekel !? Nem hívom fel magamra a figyelmet, néhány arc még is felém fordul. A lányok csinosak, hmm.. Jó este lesz ez.. Egyenesen az asztalomhoz megyek és ledobom magam. Pont akkor amikor az ember azt veszi észre, hogy a vakolat a fejére esik, majd cuki kis virágokká válnak. Hű de aranyos.
Hogy a felsőbb évesek segítsék a díszítést ?! Hát ha rajtam múlna akkor maradna ilyen amilyen most. Nem nagyon érdekel az egész. Inkább csak ülök és sorra veszem szemügyre a jelenlévőket.*

Tárgy: Re: Rendezvény terem 2010-09-04, 20:56

Miután már mindent beborít a virág és az emberek lassan észhez térnek a meglepődöttségtől (ahogy remélem lassan a kedves játékosok is) Alexander fogja magát és a könyvét, majd kiviharzik a teremből.
"Jó szórakozást meg mindent..."

Tárgy: Re: Rendezvény terem 2010-09-04, 21:40

*A terem silány és kész. Ez borzalmas, na mindegy. Hamar túl teszem ezen magamat hiszen nem az én dolgom. Egy zöld ruha van rajtam. A hajamat úgy hagytam és sminkek is egy halvány zöld valamit tettem fel. Nem foglalkoztam vele sokat. Nézem a diákokat ahogy jönnek és jönnek és leülnek az asztalhoz. Milyen izgalmas. És istenem ez a zene. Kérem nem vagyok zene imádó, na de ez nem zene ha nem a hegedőnek a nyávogótatása. Jól van ez eddig borzalmas a szék nyikorog alattunk. Ez valami förmedvény. Mi ez? Ünnepély vagy temetés? Igen temetés a mi temetésünk. Vagy valami ilyesmi. Lassan megérkezik a két igazgató. Remek beszédet is mond Miss.Wilson. Alleluja. Ha eddig nem untuk volna magunkat még jobban. Na nem baj. Végig hallgatjuk. Felsorolja a tanárokat. remek micsoda öröm. Mivel mindenki fel áll mikkor a nevét mondják kivéve aki nincs itt én így is felállok mikkor mondják a nevemet majd vissza ültem. Majd hogy termet alakítsuk. Remek. Most mit cinsáljak? Na jó mindegy. Megint fel állok elő kotrom a pálcámat és mormogok valamit és képek jenek meg a falon amik híres varázslatokat meg történelmi jelenet jelenítenek meg. Majd az asztalokra intetem ott szép terítő jelent meg meg virágcsokrok. Aztán a székre amiken bársony húzat lett. A gyertyák meggyúltak a teremben és a függönyök és bársonyból lettek majd eltettem a pálcámat és vissza ültem. És a magam részéről ennyivel bőven eleget tettem.*

Hozzászólások száma : 30 Join date : 2010. Aug. 31.

*Az évnyitó kezdete óta itt van, de egy bűbáj hatása alatt, hogy ne vegyék észre. Sikerült úgy bejutnia a piramisba, hogy ne tűnjön fel a lányoknak, nem akart összetűzésbe keveredni senkivel, Aria meg úgyse rendezne botrányt az évnyitón. Magában felvont szemöldökkel figyeli a procedúrát, nem valami nagyon érdekes az egész, de biztos jobb lesz majd legközelebb. Ahogy a díszítés felkerül, leszedi magáról a bűbájt, az egyik asztalnál üldögél, ami nem a diákoké.*
~Csak nehogy botrányt csináljon drága Aria, mert akkor nekem végem. Az lenne a legjobb, ha nem is venne észre vagy nem törődne velem.~
*Gondolja magában a diákságot figyelve.*

Hozzászólások száma : 7251 Join date : 2010. Aug. 09.

*Nézzem a díszítést. Szép lesz a terem. Gyönyörködve nézzem majd leültem az asztalhoz és néztem a gyönyörű termet és azt ahogy a diákok kezdtek egyre jobban szórakozni. Csak ülök a megfelelő aztán és nézem ezt a gyönyörű szép látványt. És meglátok valakit akit nem szeretnék látni. Mit keres ez itt? Hát Merlinre ez bejutott ide. Nem, ez nem igaz. Fenébe. A francba, hogy itt van. Nem kénne itt lennie. Remek. Itt nem csinálhatok balhét. Jól van. Fel álltam majd oda mentem hozzá és karon ragadtam és a terem egy eldugott részébe rángattam.*
-Teljesen tökre teszel. Mit keresel itt? Vagy is ne válaszolj. Csak menj vagy is ne vagy is. Remek. Most jót röhöghetsz a markodban, hogy beszélni se tudok.

Hozzászólások száma : 30 Join date : 2010. Aug. 31.

*Figyeli a díszítést, ő nem vesz részt benne, csak gondolkodik. Az egy dolog, hogy bejutott a piramisba, de hogy fogja visszanyerni Aria bizalmát, az már a jövő kérdése. Felpillant merengéséből, mikor mellé ér a nő, a ráncigálásra csak egy mosollyal válaszol, hagyja, hogy vigye a nő, amerre akarja. Szembefordul vele, egy csendbűbájt mond maguk köré, látni nem láthat senkit, mert az embereknek háttal vannak. A kérdésekre megcsóválja a fejét.*
- Nem röhögök a markomba, mert inkább hallani akarom a hangodat, minthogy megnémulj, na meg persze átkokat és pofonokat se akarok.
*Fogja át a nő vállait.*

Hozzászólások száma : 7251 Join date : 2010. Aug. 09.

*Komolyan rosszul leszek ettől. Az a baj, hogy a bizalmamat aki egyszer elveszítette az nagyon nehezen szerzi vissza mivel az én bizalmam nagyon nagyon törékeny szóval nem ajánlót vele játszani. De Fabian szóval ő még is más hiszen a volt pasim és még mindig szerettem, de így nem nagyon bízok már benne sajnos hiszen becsapott, éveken át semmit nem tudtam róla most meg csak így feltünik és ez nekem nem nagyon jön így be mert félek, hogy megint csalódni fogok és megint úgy kell felkaparni kiskanállal a padlóról és ezt nem szeretném. Linn rengeteget kapált, hogy felbírjon kaparni a padlóról erre msot újra beállít az akit szeretek, de nem bízom benne és Linn egy évi kitartó munkája gyakorlatilag a porba hullhat, ha én ezt újra kezdem és Fabian újra át ver. Micsoda csodás lehetőségek, de ha nem bocsájtok meg neki akkor lehet, hogy életem legnagyobb hibáját követem el. Nem tudom mit tegyek. Össze vagyok zavarodva. Még jó, hogy hagyja, hogy arra vigyem amerre akarom. Őröljön neki, hogy nem tudom ki rögtön nem tudom ki rögtön nem, hogy esetleg még ő dumáljon, hogy ne ránghassam. Ha ezt valamelyik diák meglátja jesszusom abból nem, hogy pletyka, de botrány is lesz. Remek. Ahol Vidal megjelenik ott kő kövön semmi nem marad. Pompás. Na jó mindegy. Essünk ezen túl. Egyszer muszáj lesz és ez a muszáj úgy tűnik msot van. De tudom, hogy megfutamodni nem lehet és úgy sem tehetek mintha nem tudnám, hogy itt van. Remek. Kellet nekem össze jönni ezzel a tök fickóval annak idején, de hát akkor még jó ötletnek tűnt. Most már kevésbé így vissza tekintve. Na jól van esünk túl rajta.*
-Nem fogok itt balhét csinálni. Arra ne számíts.
*Ahogy át karolja a vállamat megborzongok.*
-Na jó menjünk az igazgatóiba. Ott tudunk beszélni.

Hozzászólások száma : 15 Join date : 2010. Aug. 29.

Megjelenik az igazgatónő, szokásához híven valami csini ruciban, bár az én véleményem szerint, ez kissé hivalkodó, de hát ő tudja. Látszik rajta, hogy lesokkolta a terem látványa. Szerintem biztos nincs vele egyedül. Élő ember nincs akinek ez az ocsmány terem tetszene. Mindenki befogja mikor ő elkezd beszélni. Szemeim forgatva fordulok Mayához.
- Unom az ünnepi beszédeket… - morgom oda neki, majd visszafordulok, hogy legalább a kíváncsiság halvány látszatát föl lehessen fedezni rajtam.
A szokásos szöveggel fárasztanak minket. Pontrendszer, osztályozás, tanórák, tanárok. Mintha nem tudnánk, hogy órára azért be kell járni… Csöndesen tűröm a füleim ellen elkövetett merényletet. Jobb kezemre támaszkodom, nehogy megfejeljem az asztalt. Közben a diákokat nézem. Fölfedezek pár elég… érdekes egyént. Kezdek rájönni, hogy nem én vagyok errefelé a legfurcsább emberke, na de sebaj. Hozzám hasonló biztos nincs, már ami a szabályszegést illeti.
- Mikor lesz már vége? – teszem föl magamnak a költői kérdést. Hiába minden erőfeszítésem, ez így dög unalom. Mázlimra drága tanárnőnk végre befejezi! A terem ocsmány kinézetére, és a „tenni kéne vele valamit” kijelentésre bőszen bólogatok. Viszont az már nem igazán tetszik, hogy a kisujjamból kell kiszopnom a megoldást. Elvégre én azért jöttem ide, hogy tanuljak, vagyis tanítsanak… Közben látom, hogy az a fura fazon tanár föláll és elkezd csinálni valamit. Nem igazán értem a dolgot, így csak nyugton maradok. Elvégre egy emberen nem múlik a dolog. Melózzanak a többiek, én a romboláshoz értek… ha valamit föl kéne újítani, rendbe tenni, vagy valami… annak soha sincs jó vége… Mikor már a vakolat landolna a fejemen hirtelen virágszirommá válik. Na jó, ez mondjuk tetszik, de továbbra sem tudok mit kezdeni a helyzettel. Óvatosan megbököm Mayát, hogy rám figyeljen.
- Te… én inkább lelépek. A kötelező része lement… a többihez meg nincs hangulatom… - suttogom oda neki. Majd feltűnés mentesen elkezdek araszolni a kijárat felé.

» Különleges terem
» Titkos terem
» Zenemágia terem
» Mayra Nirvani Kala Waijayantimala rezidenciája & Zenemágia terem