Nagy oázis

Hozzászólások száma : 7251 Join date : 2010. Aug. 09.

*Legkevesebb sem érdekelt hogy milyen nehéz neki beszélni az egészről. Ha annyira újra akarja kezdeni akkor igen is tartozik annyival, hogy kinyögje, hogy miért tűnt el. Mert jogom van tudni. A menyasszonya voltam az istenért is! Ennyivel tartozik, hogy, elmondja hova tűnt el és miért! És talán, ha még hihető s és valamilyen csodás indokból igazat adok neki abban, hogy eltűnt esetleg hajadon vagyok neki megbocsájtani, de ehhez csicseregnie kell, ha fáj ha nem.
Nem át szándékomban félbe szakítani Fabiant majd elmondom a véleményemet, ha befejezte. hadd mondja csak. *

Hozzászólások száma : 30 Join date : 2010. Aug. 31.

*Neki pedig a családja volt, így persze, hogy nem szívesen beszél róla senkinek, még ha az a személy olyan közel is áll hozzá, mint Aria. Egy pár másodperces szünet után folytatja újra.*
- Hogy biztosra menjenek, egy bűbájjal érték el ezt, hogy ha nem mentem volna, a családom életével fizetek, ha bárkinek beszélek, akkor pedig az hal meg, akinek elmondom. Mikor próbáltak megszökni, a húgom halt meg. Egy hónappal azelőtt, hogy visszatértem volna, egy rajtaütés során mind a szüleim, mind a bűbáj létrehozója meghalt, sok mással együtt, ezért tudtam akkor visszajönni.
*Maga elé meredve mesél.*

Hozzászólások száma : 7251 Join date : 2010. Aug. 09.

*Félre hajtottam a fejemet amikor Fabian befejezte. Az oázis vízét figyeltem, ahogy folyik le a sziklákról, azt mikét játszi rajta a napfény. Pár perces néma csönd voltunk köztünk mire megtudtam szólalni. Akkori csak a víztükröt bámultam.*
-Vegyük úgy, hogy megértelek és talán még igazat s adok neked. Ettől függetlenül szólhattál volna, hiszen tudod, hogy é sem vagyok szent. Van elég és akkor s volt elég kapcsolatom talán segíthettem volna.
*Suttogtam zokogva, elfordulva. Legszívesebben a karjai közé bújtam volna zokogva, de nem mertem *

Hozzászólások száma : 30 Join date : 2010. Aug. 31.

*A néma csönd jól esik neki, legalább ő is tud nyugodtan gondolni kicsit. Ahogy Aria megszólal, lágyan néz rá.*
- Kedvesem, hogy mondhattam volna el neked? Az átok téged ölt volna meg abban a pillanatban, ahogy kimondok bármit róla neked, azt meg nem voltam hajlandó kockáztatni. Most is csak azért tudok nyugodtan beszélni róla neked, mert az átkot kibocsátó már meghalt.
*Súgja lágyan, óvatosan megfogva a nő vállát, ahogy elfordul.*

Hozzászólások száma : 7251 Join date : 2010. Aug. 09.

*Megráztam a fejemet csak.*
-Fabian te is tudod nagyon jól ha gondolkodsz egy kicsit lehetett volna valahogy jelezned felém, hogy mi is történt. Te is tudod nagyon jól, hogy van volt annyi kapcsolatom, hogy soha nem fogy el. A lovagoknál is ismerek egy-két vezető rendű téglát. Segíthettek volna, vagy legalább is abban biztos, hogy kapcsolatban tudjunk maradni. Megkockáztattad volna, hogy segítséget kérj tőlem. Százszor inkább kockáztattad volna meg és sikerüljön rosszul, mint sem az, hogy egy szó nélkül eltűnsz több mint két évre.
*Hagytam, hogy megfogja a vállamat.*

Hozzászólások száma : 30 Join date : 2010. Aug. 31.

- Lehet, hogy más tud gondolkodni értelmesen, de én nem tudtam akkor. Az lehet, hogy vannak kapcsolataid, de a Legfőbb Háromtól jött a parancs, ellenük nem lehetett mást tenni. Akkor viszont nem akartam azt, hogy rosszul sikerüljön, reménykedtem benne, hogy még meg lehet őket védeni, és ha ehhez az kellett, hogy senkinek egy szót sem, így megtettem. Te is tudod, hogy ha magamról lett volna szó, nem kockáztatok, de legalább három élet múlt a tetteimen.
*Súgja lágyan, és óvatosan magához húzza.*

Hozzászólások száma : 7251 Join date : 2010. Aug. 09.

*Keserűen kacagtam fel a legfőbb három szókapcsolatra. Elég morbid, hogy a legfőbb hárommal jön nekem mikor... de persze erről nem tudhat, sosem meséltem neki, honnan is tudhatná. Ha valaha is elmeséltem volna akkor lehet, hogy ez az egész helyzet ki sem alakult volna. Teli erőből, ököllel ütöttem rá a földre.*
-Legfőbb három. Victoria, David, Luckas. A legfőbb három ellen csak a legfőbb három tehet. Luckas tégla. De persze nem tudhattad, ahogy azt sem, hogy ismerem őket.
*Hirtelen tört ki belőlem a zokogás és bújtam oda szorosan Fabianhoz szorosan, átölelve őt.*

Hozzászólások száma : 30 Join date : 2010. Aug. 31.

*Kissé maga elé mered, ahogy felidézi az emlékeket. Óvatosan fogja le kedvese kezét, ahogy ráüt a lány a földre, és lágyan tartja az apró kezet.*
- Nyugodj meg, kérlek.
*Súgja lágyan, és a szemébe néz mélyen.*
- Ami megtörténhet, nem lehet változtatni rajta, csak az utána lévő történéseket irányíthatjuk. Egyikünk se tudhatta, hogy mit ismer a másik. Tudom, hogy hibáztam, de nem az én életemről volt szó, hanem az övékéről, és a legfőképpen a Tiédről.
*Óvatosan öleli át Ariát, nehogy fájdalmat okozzon neki.*

Hozzászólások száma : 7251 Join date : 2010. Aug. 09.

*Hagyja, hogy a férfi lefogja a kezét, nem erőködöt azon, hogy kiszabadítsa.
Keservesen zokogva bújt tovább szorosan Fabianhoz.*

Hozzászólások száma : 30 Join date : 2010. Aug. 31.

*Óvatosan tartja már csak finoman kedvese kezét, nem fogja le, csak addig, amíg muszáj, utána már csak lágyan simogatja tovább. Szorosan, mégse fájdalmasan öleli át, és a szemébe néz mélyen, majd ajkaival közeledik újból Aria szájához, csak annyira gyorsan, hogy ha akarja, a nő el tudja tolni.*

Hozzászólások száma : 7251 Join date : 2010. Aug. 09.

*Rettenetesen sok dolog kavargót a fejemben és kezd úgy érezni, hogy nem fogok tudni reálisan gondolkodni ennek következménye képen reális és jó-legalább is az én logikám szerint- döntéseket sem tudok hozni és ettől nem voltam felhőtlenül boldog. *