A könyvtár egy nem túl eldugott helyen, a földszinten fekszik. Tölgyfából faragott ajtaja van, rajta egy papír található, amelyen a hely házirendje található. Első és legfőbb pontja, mint más könyvtárakban is a következő: „A könyvtárban beszélgetni, hangoskodni tilos!” Persze ezt a szabályt nehéz megszegni, miután belépsz, különösen a varázslatoktól és a gyönyörű arany színű falak miatt. A polcok sorokban vannak elhelyezve, és minden sor elején egy apró szobor található: egy faragott szkarabeusz, ami felett egy betű található. Ez a kis szobor segít kiigazodni, csak megkérdezed a mű címét és íróját, és máris válaszol, hogy hol találod meg. Persze ne csüggedj, ha nem találod meg a könyvet, elvégre lehet, hogy már kivették az összes példányt. Ez esetben bármikor segítséget kérhetsz a középkorú könyvtáros férfitól, aki első pillantásra ugyan nagyon szigorúnak és morcosnak tűnik, de belül arany szíve van, és bárkinek szívesen segít.
Viszont ha csak körül akarsz nézni, és csodálkozni a könyvtár elvarázsoltságán, erre is van lehetőséged. A hatalmas terem nagy része megtekinthető. Itt találhatsz különböző egyiptomi híres muglikról szóló írásokat, magáról a piramisról leírást, és az országról különböző feljegyzéseket. Szinte már-már el is feledkezel a könyvtár szabályzatáról, mikor a könyvtár zárolt részébe érsz. Természetesen van, amit nem olvasgathatsz, ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy minek ezek a könyvek, ha nem is olvasgathatjátok. A válasz egyszerű: csak belépőkártyával mehettek be a zárolt részbe. Ez a részleg kivételes embereknek van fenntartva, karvezetőknek, tanároknak, és azoknak a diákoknak, akik valamiért engedélyt kaptak a használatra.
Ezen kívül van egy beszélgető sarok, ahol a régi egyiptomi szellemekkel tudtok társalogni, és ha kikapcsolódni akarsz, akkor is jöhetsz a könyvtárba. Egy hangulatos sarok is megtalálható itt kényelmes fotelokkal, díszpárnákkal és lebegő gyertyákkal, amik a sárgás színű fallal kellemes érzést teremtenek.